Tovább csúszik az új űrtávcső pályára állítása

A NASA Ismét elhalasztotta a Hubble utódjának szánt James Webb űrtávcső fellövését. Nagyjából 2020 májusáig nem tervezik az indítást. Ráadásul a világ legnagyobb űrteleszkópját az a veszély is fenyegeti, hogy átszakítja az a költségkorlátot, amelyet az Egyesült Államok kongresszusa megszabott.

2011-ben azt mondták, az űrtávcső megépítése nem kerülhet többe 8 milliárd dollárnál – több mint 2000 milliárd forintnál –, ötéves űrbéli működtetése pedig 800 millió dollárnál. Azonban az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA vezetői szerint az építési költségek meghaladhatják az összeget.
 

A NASA eddig több mint hétmilliárd dollárt fektetett a James Webbe, a fejlesztési költségek pedig összesen nagyjából 8 milliárd dollárra rúgnak. Ha több pénzre lesz szükség, azt a kongresszusnak ismét engedélyeznie kell.
 

Az obszervatóriumot az eredeti elképzelések szerint idén októberben bocsátották volna fel a Francia Guyanán található európai űrkikötőből, ám tavaly a NASA bejelentette, hogy az indulást 2019 tavaszára halasztja. Az űrtávcső elemeit legyártották, már csak az van hátra, hogy a tükröket és a műszereket összeszereljék az űreszköz szállítóelemével és a napárnyékolóval, ezután együtt teszteljék az egész szerkezetet. A kormány számviteli hivatala rendszeresen felülvizsgálja a projektet. Legutóbb úgy vélték, hogy az indítás 2019-es időpontja túl optimista lenne. A NASA keddi bejelentése ezt az értékelést támasztotta alá.
 

A James Webb elkészültét 2016 novemberében tették közzé. John C. Mather, a Webb-program Nobel-díjas tudósa akkor azt mondta, az új űrtávcső az űrkutatás teljesen új területét fogja megnyitni, mivel ez a teleszkóp jóval hatékonyabb lesz, mint a nagy Hubble űrtávcső.
 

Az infravörös tartományban működő John Webb csillagászati műhold szeme képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé, így a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzolja majd el a kutatókat.